Tegnap este lightos ivászatot toltunk a pajtikkal egyik kedvenc szórakozóhelyünkön, elfoglalva a kis termet teljes széltében és hosszában. Arucado segge alatt beszakadt egy fotel, amit kellőképp megrökönyödve néztünk, hisz vasággyal ha megvan 60 kiló az a Gangrel... Most ti is biztos megrökönyödve olvassátok ezt. Gangrel. Vasággyal 60 kiló...
Nos, igen. Nem a méret a lényeg.
Ott van pl. Kicsi Batman. Maximum(!) 120 centi, mégis megbasz anyád hátán. :D
Más esetben persze vannak kivételek, mint például én, a két méteres brutális állat, aki fél kézzel emelget 50 kilós lánykákat. Hehe... Olyan mint a teke:
Csak az ujjad kell elhelyezni a lyukban, és biztos a fogás. :D
Ma is perverz napom van, pedig ezt semmi nem indokolja. Tegnap végül nem volt kedvem sem nagycsöcsű szexrabszolgát fogni, sem hozzám való kedves lánykát keresni. Jó volt csak simán a barátaimmal ellenni egy kicsit, beszélgetés, iszogatás, és Guitat Hero a planetben, enyhén ittas állapotban, mert miért ne. Hazafele Vazullal vételeztünk hamburgert is, húsimádót, amit rohadt rég ettem, utoljára talán még Balu ex-lakótársammal... Jóféle. Laktató.
Hazajövén még kicsit dumálgattunk, majd Edyék lekoccoltak, és maradtunk Vazullal horkolni. Vagyis ő horkolt, amíg én megnéztem még a Hősök negyedik évadjának első epizódját... Vagyis annak elejét, mert valamikor bealudtam rajta.
Most Vazul horkol a másik ágyon, és forgolódik össze-vissza, én meg agyalok a mai napon, kokárdás, szülinapos, Marciékhoz átmenős, főzőcskézős-közösenkajálvaünneplős a barátaim körében.
Már csak a budapesti banda hiányzik, hogy teljes legyen az összkép. Sziló, Starla, Baharroth, Roonel, Antonius mester és Waban... Barátok. (Vagy legalábbis valami hasonló anyagból vannak)
És persze még páran, akiket messze sodort az élet, vagy a sors, vagy akármi, ami sodorni tudja az embereket. Merci, mert imádtam azt a kis lüke csajt... Ő volt az, akit utoljára közel engedtem magamhoz.
Ő volt az Omega-pont.
Nincs több, nem lesz. A jelentkezést lezártam.
Hiábavaló próbálkozások, dugába dőlve; sorra halmozódó semmi:
Kedves ellentétem, KicsiTroll, és még soksoksoksok olyan, akiket nem szeretnék felemlegetni.
A kapcsolati rendszerek dinamikája ideiglenes sztázis-állapotba merül, hogy konstans értékeket, viszonyítási pontokat és mérhető adatokat dobáljon ki önmagából. Aztán persze újra mozgásba lendül majd egy pillanat múlva, hogy a káosz forgatagába merülve meghazudtolja önmagát, és hamissá tegye az eddig feljegyzett összes mérési adatot. Lehet hogy csak én állítom meg az időt egy picit, a gondolataimba süllyedéssel? Biztosan, hisz telik, miközben ezt írom.
Csak idebent nem telik.
Megállt.
Megállítottam.
Jó kis játék ez, a szociális kapcsolatok rendszere...
Szerencsejáték emberekkel. Zsákbamacska, húzás helyett végeláthatatlan beszéddel, írással, és mindennemű információcserével.
Szükséges rossz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése