2017. március 31., péntek

Eredet



Titkos jegyzőkönyv a Káiniták eredetéről


VENTRUE: Rendben, fiúk, üljetek le. Gondolom, most azon tűnődtök, miért is hívattalak ide titeket.

TOREADOR: Természetesen foglalkoztat a kérdés. Kezd el végre, egy óra múlva lesz egy igen fontos programom, amit egyszerűen nem hagyhatok ki. Még véletlenül sem akarok elkésni.

VENTRUE: jól van, jól van. Nos nem tudom, ti hogy vagytok vele, de a gyermekeim mostanság egyre gyakrabban teszik fel azt a … hmm… zavarba ejtő kérdést, hogy…

MALKAV: Csak mondd nekik azt, hogy ,,amikor egy bácsi és egy néni nagyon szeretik egymást”…

VENTRUE: Csendet, Malkav! Szóval tudni szeretnék, hogy honnan származunk. Miért, hogyan… az egész sztorit, és úgy gondoltam, itt az ideje, hogy mondjunk nekik valamit.

[mély csend]

BRUJAH: Mégis mi a francot akarsz tőlünk? Rohadtul nem tudunk semmit.

SAULOT: Vigyázz a nyelvedre!

BRUJAH: Bocs.

VENTRUE: Mi a helyzet veled, Ralph? Te mindenki dolgába szereted beleütni az orrod.

NOSFERATU: Engem ne… szóval ne hívjatok többé Ralph-nak! Mostantól Nosferatu vagyok!

[Csend]

RAVNOS: Nem tom, testvér. A Ralph királyul illett hozzád.

NOSFERATU: nem hagyom, hogy az az ocsmány név rám ragadjon! Nem illik az egyéniségemhez..

TOREADOR: Tulajdonképpen témánál is vagyunk…

VENTRUE: Mi az már megint?

TOREADOR: Én is felvettem a Toreador álnevet.

[még hosszabb csend]

HASSAM: Még bikát sem láttál, Norman. Nemhogy megküzdenél vele egyedül…

TOREADOR: Szállj le rólam!

RAVNOS: Dik mán, ezek úgy elvannak, mint a befőtt.

VENTRUE: Visszatérhetnénk végre a tárgyra?

LASSOMBRA: A Nosferatu végül is jól hangzik, Ralph.

NOSFERATU: Ugye? És akkor is sokkal könnyebb kimondani, amikor kint vannak a fogaim…

[fojtott nevetés]

VENTRUE: Uraim!

[csend]

VENTRUE: Rendben. Van valakinek valami ötlete?

TZIMISCE: Hát…

VENTRUE: Igen?

TZISMISCE: Mit gondoltok… nem lehetne esetleg a háttérben valami fertőzés…?

SAULOT: Nem… nem hiszem. Én tudnék róla,ha az lenne.

MALKAV: Bííp, bííp! Van egy ötletem!

VENTRUE: Mi?

MALKAV: Bííp bííp! Mi mind idegenek vagyunk. Igen. Egy bolygóról, amit úgy hívnak… Yuggoth!

BRUHAJ: Malkav?

MALKAV: Hmm?

BRUJAH: Pofa be!

[csend]

MALKAV: Kellemetlen, hogy nincs Dominate-ed, ugye?

BRUJAH: Egy tökös vámpírnak nem kell Dominate…

[puffanás]

MALKAV: Áúú!

RAVNOS: Várjatok megvan! Mondjuk nekik, hogy ők valójában nem vámpírok, csak úgy hiszik.

VENTRUE: Hmm.. nem rossz… de az okosabbak be akarják majd bizonyítani az ellenkezőjét, és kimennek napozni.

LASSOMBRA: És? A hülyék kihullnak… kevesebb populációs probléma, kevesebb oktalan kérdezősködés…

TORREADOR: Lassombra, olyan kegyetlen vagy!

LASSOMBRA: Hé, hát örzője vagyok én az én testvéremnek?

TISMISCE: Van igazság abban, amit mond.

TOREADOR: Undorító szörnyetegek…

[kuncogás]

SAULOT: Testvér őrzője… ,Hé, ez emlékeztet valamire! Tudjátok… a fickók, akik a fejükre kötötték a mókás fehér törölközőket és…

HASSAM: Vigyázz magadra, háromszemű!…

SAULOT: Bocs.szóval van az a régi sztori a fickóról, aki hidegre tette az öccsét és ezért szörnyű átok sújtotta…

SUTEKH: Assszt mondod, átkozott? Tetsssszik!

NOSFERATU: Igen, de ha te mondod, senki nem lesz vevő rá…

TREMERE: Ugyan már! Nincs itt semmilyen átok. Mi csináltuk a mágia segítségével!

[döbbent csend]

BRUJAH: Ki a franc vagy te?

TREMERE: Ó, elnézést. A nevem Tremere. Arrogáns, képmutató mágus a szolgálatukra!

SAULOT: Várj csak, te kurafi! Neked nem volna szabad itt lenned 1314-ig!

TREMERE: Tényleg? Ugyan már, én az idő mestere vagyok. Akkor létezem, amikor akarok.

VENTRUE: Egy halandó itt?? KIFELÉ!!!

TREMERE: Jól van na!{becsapja az ajtót} {halkan morogva}Francba! Rá kell jönnöm, hogy férkőzhetek be közéjük…

VENTRUE: Na, jussunkvégre valamire ezzel az átok üggyel. Még nem hallottuk Gangrel álláspontját, és ebben a kritikus helyzetben szükség lenne egy nő véleményére is. Mit gondolsz Gangrel?

[csend]

VENTRUE: Gangrel?

[még hosszabb csend]

VENTRUE: Látta valaki Gangrelt?

RAVNOS: Izé, tulajdonképpen… volt egy kis nézeteltérésünk…

MALKAV: Óóó… mami nem szeret téged többé?

RAVNOS: Dik mán, Malkav…

MALKAV: Csak nem elvette a kedvenc játékodat?

[ütés]

RAVNOS: Kösz, Brujah.

BRUJAH: nem gond, testvér.

VENTRUE: Szóval mi legyen ezzel az átokkal?

SAULOT: Nos, úgy emlékszem, hogy a két első fiúnak áldozatot kellett bemutatniuk. Az első testvér földjének terméseit, a második pedig állatai javát áldozta fel Istennek.

MINDENKI: Helyes, eddig jól hangzik.

SAULOT: Az idősebb, Káin, azt hiszem, megölte a fiatalabbat, Ábelt, és ezért Isten megátkozta őt, mint első gyilkost.

HASSAM: Érdekes fiú ez a Káin… lehet benne valami.

SUTEKH: Sssszóval mi mind Iszten kiválassssztottjai, mi lennénk annak az iszteni hatalomnak az örökösssszei, ami…

MALKAV: Neked tényleg Isten komplexusod van, mi, Sutekh? Mesélj nekem az anyukádról. Bezárt téged a gardróbba? Vagy?…

[ütés]

BRUJAH: Utolsó figyelmeztetés, haver!

VENTRUE: Sutekh, ezt inkább hagyjuk.

TREMERE: Végül is, nekem tetszik ez az ,,Isten átka” dolog.

VENTRUE: Hogy a fenébe jutottál be már megint?

TREMERE: Correspondence. Ti nem tudtok semmit a mágiáról? Hé Saulot! Rájöttem, honnan vagy nekem ismerős! Válthatnánk néhány szót négy… izé ötszemközt odakint? Nem fog tovább tartani pár percnél. Ígérem.

SAULOT: Persze… te rendes fickónak tűnsz.{becsukja mögöttük az ajtót}

LASSOMBRA: Hmm…Vajon mit akarhat…

TOREADOR: Azt hiszem, nekem az ,,idősebb testvér” változat tetszik. Egy elbűvölő, igazi élő karakter. Áldozatokat mutat be az Úrnak, mígnem felemészti őt a féltékenység, és egy kétségbeesett cselekedetre sarkallja -amit persze később megbán- de túl későn, hogy elkerülje az Úr szigorú büntetését, és arra kárhoztasson, hogy száműzöttként kietlen vidékeken vándoroljon… Óh, milyen szörnyű dráma! Milyen bűnös és erkölcstelen…

BRUJAH: Mi az, hogy erkölcstelen?

SUTEKH: Óh,csupán egy kis huncutsssszág… de a fiúk imádják.

[kiáltás odakintről]

TZISMISCE: Mi az ördög volt ez?

NOSFERATU: Mintha Saulot lett volna. Hé fiúk! Csendesebben odakint!

[az ajtó kinyílik]

TREMERE: Oh, elnézést… Saulot kért, hogy mondjam meg, hogy… szóval gyorsan el kellett mennie… de nagyon örült, hogy itt lehetett, és sajnálja, hogy hirtelen távozni kényszerült.

NOSFERATU: Most én vagyok a hülye, vagy Tremere tényleg sápadtabb, mint volt?

VENTRUE: Nem érdekes. Térjünk vissza az átok kérdésre…

LASSOMBRA: Szóval, mi káin közvetlen leszármazottai vagyunk? Mert ha igen, akkor miért nem tudjuk, hogy hol van?

MALKAV: Ööö… megteremtett bennünket, majd elszalad. Nagyon gyorsan.

RAVNOS: Nem, nem, nem… először megteremtett néhány másik tagot, majd ők megteremtettek minket.

TOREADOR: Igen, és káin megbánta, hogy ily szörnyűséget szabadított el a földön, majd mint örök száműzött, eltűnt mindannyiunk szeme elől.

MALKAV: Majd nagyon nagyon gyorsan elszaladt.

TOREADOR: Ha ennyire akarod…

VENTRUE: És hogyan lettünk ennyire különbözőek?

TOREADOR: Az átok többféleképpen teljesedett ki.

NOSFERATU: Ja. Én voltam a legjóképűbb fickó a világon!

[nevetés]

RAVNOS: Ez az! Ez tetszik!

LASSOMBRA: És nekem volt tükörképem!

BRUJAH: Én lehettem filozófus…

RAVNOS: És Toreadornak volt ízlése…

MALKAV: Én pedig őrült voltam!

[csend]

VENTRUE: Fogy az időnk… nos akkor döntsünk szavazással! Mágia?

TREMERE: Igen!

VENTRUE: Eddig egy.

[csend]

VENTRUE: Rendben. Idegenek a Yuggoth bolygóról?

MALKAV: Huszonhárom!

VENTRUE: A skizofrén énjeid nem számítanak, Malkav!

MALKAV: Ohh…

VENTRUE: Isten kiválasztottjai? Sutekh, Lassombra, Tismisce. Még valaki?

HASSAM: Igen!

VENTRUE: Ok, ez négy. A pszichotikus őstermelő elátkozott gyermekei? Ez négy, plusz én az öt.

[fojtott morgás]

LASSOMBRA: megbundáztad a szavazást, te nyavalyás bürökrata!

VENTRUE: Rendben. Felhatalmazlak benneteket, hogy közöljétek a fenti tényeket és adatokat leszármazottaitokkal. Gyermekeim majd postázzák számotokra három példányban a jegyzőkönyvet, még a következő költségvetési év kezdete előtt. Ülést feloszlatom! { gong hang hallatszik, morgás és mozgolódás kezdődik}

TOREADOR: Valaki fogyaszt velem egy italt?

MALKAV: Azt hiszem, hogy Tremere már kajált…

TZISMISCE: Miért nem hajítottad ki egyenesen az ablakon őt, Brujah?

BRUJAH: Nemt’om, haver, mindig közbe jött valami. {morgolódik} Mindig velem szívóztok…

HASSAM: {suttogva} Hé, Tremere…

TREMERE: Mi az?

HASSAM: Saulot… megetted ugye? Szárazra szívtad.

TREMERE: Ehh, igen.

[csend]

HASSAM: És milyen érzés?

FINom

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése