Engem az őrület felemészt, miközben az igazságot keresem. Téged a szűklátókörűséged fog a sírba vinni.
2017. március 31., péntek
Eredet
Titkos jegyzőkönyv a Káiniták eredetéről
VENTRUE: Rendben, fiúk, üljetek le. Gondolom, most azon tűnődtök, miért is hívattalak ide titeket.
TOREADOR: Természetesen foglalkoztat a kérdés. Kezd el végre, egy óra múlva lesz egy igen fontos programom, amit egyszerűen nem hagyhatok ki. Még véletlenül sem akarok elkésni.
VENTRUE: jól van, jól van. Nos nem tudom, ti hogy vagytok vele, de a gyermekeim mostanság egyre gyakrabban teszik fel azt a … hmm… zavarba ejtő kérdést, hogy…
MALKAV: Csak mondd nekik azt, hogy ,,amikor egy bácsi és egy néni nagyon szeretik egymást”…
VENTRUE: Csendet, Malkav! Szóval tudni szeretnék, hogy honnan származunk. Miért, hogyan… az egész sztorit, és úgy gondoltam, itt az ideje, hogy mondjunk nekik valamit.
[mély csend]
BRUJAH: Mégis mi a francot akarsz tőlünk? Rohadtul nem tudunk semmit.
SAULOT: Vigyázz a nyelvedre!
BRUJAH: Bocs.
VENTRUE: Mi a helyzet veled, Ralph? Te mindenki dolgába szereted beleütni az orrod.
NOSFERATU: Engem ne… szóval ne hívjatok többé Ralph-nak! Mostantól Nosferatu vagyok!
[Csend]
RAVNOS: Nem tom, testvér. A Ralph királyul illett hozzád.
NOSFERATU: nem hagyom, hogy az az ocsmány név rám ragadjon! Nem illik az egyéniségemhez..
TOREADOR: Tulajdonképpen témánál is vagyunk…
VENTRUE: Mi az már megint?
TOREADOR: Én is felvettem a Toreador álnevet.
[még hosszabb csend]
HASSAM: Még bikát sem láttál, Norman. Nemhogy megküzdenél vele egyedül…
TOREADOR: Szállj le rólam!
RAVNOS: Dik mán, ezek úgy elvannak, mint a befőtt.
VENTRUE: Visszatérhetnénk végre a tárgyra?
LASSOMBRA: A Nosferatu végül is jól hangzik, Ralph.
NOSFERATU: Ugye? És akkor is sokkal könnyebb kimondani, amikor kint vannak a fogaim…
[fojtott nevetés]
VENTRUE: Uraim!
[csend]
VENTRUE: Rendben. Van valakinek valami ötlete?
TZIMISCE: Hát…
VENTRUE: Igen?
TZISMISCE: Mit gondoltok… nem lehetne esetleg a háttérben valami fertőzés…?
SAULOT: Nem… nem hiszem. Én tudnék róla,ha az lenne.
MALKAV: Bííp, bííp! Van egy ötletem!
VENTRUE: Mi?
MALKAV: Bííp bííp! Mi mind idegenek vagyunk. Igen. Egy bolygóról, amit úgy hívnak… Yuggoth!
BRUHAJ: Malkav?
MALKAV: Hmm?
BRUJAH: Pofa be!
[csend]
MALKAV: Kellemetlen, hogy nincs Dominate-ed, ugye?
BRUJAH: Egy tökös vámpírnak nem kell Dominate…
[puffanás]
MALKAV: Áúú!
RAVNOS: Várjatok megvan! Mondjuk nekik, hogy ők valójában nem vámpírok, csak úgy hiszik.
VENTRUE: Hmm.. nem rossz… de az okosabbak be akarják majd bizonyítani az ellenkezőjét, és kimennek napozni.
LASSOMBRA: És? A hülyék kihullnak… kevesebb populációs probléma, kevesebb oktalan kérdezősködés…
TORREADOR: Lassombra, olyan kegyetlen vagy!
LASSOMBRA: Hé, hát örzője vagyok én az én testvéremnek?
TISMISCE: Van igazság abban, amit mond.
TOREADOR: Undorító szörnyetegek…
[kuncogás]
SAULOT: Testvér őrzője… ,Hé, ez emlékeztet valamire! Tudjátok… a fickók, akik a fejükre kötötték a mókás fehér törölközőket és…
HASSAM: Vigyázz magadra, háromszemű!…
SAULOT: Bocs.szóval van az a régi sztori a fickóról, aki hidegre tette az öccsét és ezért szörnyű átok sújtotta…
SUTEKH: Assszt mondod, átkozott? Tetsssszik!
NOSFERATU: Igen, de ha te mondod, senki nem lesz vevő rá…
TREMERE: Ugyan már! Nincs itt semmilyen átok. Mi csináltuk a mágia segítségével!
[döbbent csend]
BRUJAH: Ki a franc vagy te?
TREMERE: Ó, elnézést. A nevem Tremere. Arrogáns, képmutató mágus a szolgálatukra!
SAULOT: Várj csak, te kurafi! Neked nem volna szabad itt lenned 1314-ig!
TREMERE: Tényleg? Ugyan már, én az idő mestere vagyok. Akkor létezem, amikor akarok.
VENTRUE: Egy halandó itt?? KIFELÉ!!!
TREMERE: Jól van na!{becsapja az ajtót} {halkan morogva}Francba! Rá kell jönnöm, hogy férkőzhetek be közéjük…
VENTRUE: Na, jussunkvégre valamire ezzel az átok üggyel. Még nem hallottuk Gangrel álláspontját, és ebben a kritikus helyzetben szükség lenne egy nő véleményére is. Mit gondolsz Gangrel?
[csend]
VENTRUE: Gangrel?
[még hosszabb csend]
VENTRUE: Látta valaki Gangrelt?
RAVNOS: Izé, tulajdonképpen… volt egy kis nézeteltérésünk…
MALKAV: Óóó… mami nem szeret téged többé?
RAVNOS: Dik mán, Malkav…
MALKAV: Csak nem elvette a kedvenc játékodat?
[ütés]
RAVNOS: Kösz, Brujah.
BRUJAH: nem gond, testvér.
VENTRUE: Szóval mi legyen ezzel az átokkal?
SAULOT: Nos, úgy emlékszem, hogy a két első fiúnak áldozatot kellett bemutatniuk. Az első testvér földjének terméseit, a második pedig állatai javát áldozta fel Istennek.
MINDENKI: Helyes, eddig jól hangzik.
SAULOT: Az idősebb, Káin, azt hiszem, megölte a fiatalabbat, Ábelt, és ezért Isten megátkozta őt, mint első gyilkost.
HASSAM: Érdekes fiú ez a Káin… lehet benne valami.
SUTEKH: Sssszóval mi mind Iszten kiválassssztottjai, mi lennénk annak az iszteni hatalomnak az örökösssszei, ami…
MALKAV: Neked tényleg Isten komplexusod van, mi, Sutekh? Mesélj nekem az anyukádról. Bezárt téged a gardróbba? Vagy?…
[ütés]
BRUJAH: Utolsó figyelmeztetés, haver!
VENTRUE: Sutekh, ezt inkább hagyjuk.
TREMERE: Végül is, nekem tetszik ez az ,,Isten átka” dolog.
VENTRUE: Hogy a fenébe jutottál be már megint?
TREMERE: Correspondence. Ti nem tudtok semmit a mágiáról? Hé Saulot! Rájöttem, honnan vagy nekem ismerős! Válthatnánk néhány szót négy… izé ötszemközt odakint? Nem fog tovább tartani pár percnél. Ígérem.
SAULOT: Persze… te rendes fickónak tűnsz.{becsukja mögöttük az ajtót}
LASSOMBRA: Hmm…Vajon mit akarhat…
TOREADOR: Azt hiszem, nekem az ,,idősebb testvér” változat tetszik. Egy elbűvölő, igazi élő karakter. Áldozatokat mutat be az Úrnak, mígnem felemészti őt a féltékenység, és egy kétségbeesett cselekedetre sarkallja -amit persze később megbán- de túl későn, hogy elkerülje az Úr szigorú büntetését, és arra kárhoztasson, hogy száműzöttként kietlen vidékeken vándoroljon… Óh, milyen szörnyű dráma! Milyen bűnös és erkölcstelen…
BRUJAH: Mi az, hogy erkölcstelen?
SUTEKH: Óh,csupán egy kis huncutsssszág… de a fiúk imádják.
[kiáltás odakintről]
TZISMISCE: Mi az ördög volt ez?
NOSFERATU: Mintha Saulot lett volna. Hé fiúk! Csendesebben odakint!
[az ajtó kinyílik]
TREMERE: Oh, elnézést… Saulot kért, hogy mondjam meg, hogy… szóval gyorsan el kellett mennie… de nagyon örült, hogy itt lehetett, és sajnálja, hogy hirtelen távozni kényszerült.
NOSFERATU: Most én vagyok a hülye, vagy Tremere tényleg sápadtabb, mint volt?
VENTRUE: Nem érdekes. Térjünk vissza az átok kérdésre…
LASSOMBRA: Szóval, mi káin közvetlen leszármazottai vagyunk? Mert ha igen, akkor miért nem tudjuk, hogy hol van?
MALKAV: Ööö… megteremtett bennünket, majd elszalad. Nagyon gyorsan.
RAVNOS: Nem, nem, nem… először megteremtett néhány másik tagot, majd ők megteremtettek minket.
TOREADOR: Igen, és káin megbánta, hogy ily szörnyűséget szabadított el a földön, majd mint örök száműzött, eltűnt mindannyiunk szeme elől.
MALKAV: Majd nagyon nagyon gyorsan elszaladt.
TOREADOR: Ha ennyire akarod…
VENTRUE: És hogyan lettünk ennyire különbözőek?
TOREADOR: Az átok többféleképpen teljesedett ki.
NOSFERATU: Ja. Én voltam a legjóképűbb fickó a világon!
[nevetés]
RAVNOS: Ez az! Ez tetszik!
LASSOMBRA: És nekem volt tükörképem!
BRUJAH: Én lehettem filozófus…
RAVNOS: És Toreadornak volt ízlése…
MALKAV: Én pedig őrült voltam!
[csend]
VENTRUE: Fogy az időnk… nos akkor döntsünk szavazással! Mágia?
TREMERE: Igen!
VENTRUE: Eddig egy.
[csend]
VENTRUE: Rendben. Idegenek a Yuggoth bolygóról?
MALKAV: Huszonhárom!
VENTRUE: A skizofrén énjeid nem számítanak, Malkav!
MALKAV: Ohh…
VENTRUE: Isten kiválasztottjai? Sutekh, Lassombra, Tismisce. Még valaki?
HASSAM: Igen!
VENTRUE: Ok, ez négy. A pszichotikus őstermelő elátkozott gyermekei? Ez négy, plusz én az öt.
[fojtott morgás]
LASSOMBRA: megbundáztad a szavazást, te nyavalyás bürökrata!
VENTRUE: Rendben. Felhatalmazlak benneteket, hogy közöljétek a fenti tényeket és adatokat leszármazottaitokkal. Gyermekeim majd postázzák számotokra három példányban a jegyzőkönyvet, még a következő költségvetési év kezdete előtt. Ülést feloszlatom! { gong hang hallatszik, morgás és mozgolódás kezdődik}
TOREADOR: Valaki fogyaszt velem egy italt?
MALKAV: Azt hiszem, hogy Tremere már kajált…
TZISMISCE: Miért nem hajítottad ki egyenesen az ablakon őt, Brujah?
BRUJAH: Nemt’om, haver, mindig közbe jött valami. {morgolódik} Mindig velem szívóztok…
HASSAM: {suttogva} Hé, Tremere…
TREMERE: Mi az?
HASSAM: Saulot… megetted ugye? Szárazra szívtad.
TREMERE: Ehh, igen.
[csend]
HASSAM: És milyen érzés?
FINom
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)