A nap alábukott a horizonton. Április első napjának estéje ez.
Bújjatok hát elő menedékeitekről, testvéreim!
Halljátok ti is?
Huszonkét szólamban cseng fülünkbe a Hívás!
Zakariás és Emmácska!
Mélyben alvó öregjeink, mi mind halljuk éneketek!
Útra kelünk az éjszakában, hogy egyetlen hatalmas disszonáns szólamban köszöntsük a hold tébolyba torzult arcát!
Felszínre szívjuk a bennünk szunnyadó káoszt, és fröcskölve szórjuk szét igazságait a világban!
Ez a mi napunk!
A bolondok napja ez!
Éld át velünk Te is a tébolyt, és légy testvérünkké ezen az őrült éjszakán!...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése