Önmagamról

Kaotikus vagyok, de mégis rendszerezett.

Meghatározott logika alapján döntök, következetesen, praktikusan. 

Hatékonyan "vezérlem" az életem, és önmagam. 

Nem vagyok több, mint egy biológiai anyagból épült gép. 

Az agytekervényeimen elképzelhetetlenül bonyolult, folyamatosan változó és bővülő program fut. A testem, az agyam, a neuronjaim... Ez mind csak hardver. 

Nincs olyanom, hogy lélek, az öntudatom, a hitem, a gondolataim: mindez csak a program része, ami velem fejlődik amióta megfogantam.

Komplex vagyok, szóval hagyjuk...

Egy reggel...

Hősünk lelke törött tükör

Szilánkja magányban tündököl

Fakó képek - egy rémálom

Hol keressem? Nem találom…

Vágóhídon? Kövek alatt?

Árnyékomként velem halad?

Vízként csobog vízesésben?

Vagy tán ő van ott a képen?

Egyik sem az, minek látszik

Vakon bízva hajkurászik

Egy eszmét, vagy egy elvet...

Nem kap senkitől kegyelmet

Hősünk fáradt, el is fekszik

Szívében fáj, megbetegszik

Fájón remél továbbra is

Megy az élet, még ha szar is…